Két éve tört ki az orosz–ukrán háború, és azóta több ezer ukrán menekült él itt, Magyarországon. Egy megpróbáltatásokkal teli úton Kiskőrösre került különleges családdal beszélgettünk. Kétrészes interjúnk első fejezete.
Etikus gazdaság Szent Ferenc nyomán
Ezekben a napokban kezdődött volna Assisiben az a rendezvény, amelyen fiatalok állnak ki az olyan gazdasági modell(ek) mellett, ahol az Ember, főként a kiszolgáltatott ember áll a középpontban.

Olvasási idő: 3 perc
Ferenc pápa azon kevesek közé tartozik, sőt talán az egyetlen olyan személy, aki meg tudja szólítani a fiatalokat a Föld bármely pontjáról. Így nagy örömmel üdvözölte pár évvel ezelőtt a Ferenc Gazdasága (Economy of Francesco) elnevezésű kezdeményezést, mely fiatalokkal, fiataloknak beszél az etikus gazdaságról. Hisz számára különösen fontosak a szegények és a kirekesztettek, illetve ahogy ő maga többször is megfogalmazta: a pénz és a hatalom köré fonódó világunkban fontos, hogy az árral szemben ússzunk!
A kezdeményezésben nem kis szerepe volt többek között a Fokoláre Mozgalom Közösségi Gazdaság csoportjának, különösen is Luigino Bruninak, aki évek óta azon dolgozik, hogy a fiatalabb generációk kapcsolódjanak egy keresztény, emberséges gazdaság megéléséhez és terjesztéséhez. Eredetileg 2020. március 24–28. között lett volna egy nemzetközi rendezvény Assisiben, valamint idősebb szakemberek részvételével egyidejűleg Perugiában, de a járvány miatt erre majd csak november 19–21. között kerül sor.
Ezen a tervek szerint Ferenc pápa is részt vesz majd, az előadók között pedig több Nobel-díjas közgazdász is szerepel, mint pl. Muhammad Yunus, a szegények bankjának kitalálója és működtetője. Az esemény módszerét tekintve személyes találkozásokra és reflexiókra épít, melyek során személyesen keressük majd a választ arra, hogy tágabb értelemben véve ki a „leprás” számunkra, akit meg kell ölelnünk, ahogyan azt Szent Ferenc is megtette.
Mindezzel egy olyan közgazdasági modell kialakítását tűzzük ki célul, amelyben a szegények is szerepet kapnak és megfelelő, hozzáértő módon integrálhatóvá válnak a társadalomba.
Magyarországon a Fokoláre Mozgalomban többen is, fiatal felnőttek és idősebbek egyaránt szívügyünknek érezzük, és szeretnénk ehhez a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozni, részt venni az eseményen, amely talán korunk egyik legfontosabb kérdésével foglalkozik, azzal, hogyan tehetnénk a világot igazságosabbá, szebbé, fenntarthatóvá. A nemzetközi rendezvényre készülve több előtalálkozó is volt már Budapesten, melyekre igyekeztünk a témában jártas személyeket meghívni. Baritz Sarolta Laura közgazdász domonkos nővér például a keresztény társadalmi elvekről tartott nekünk bevezetést. Héjj Tibor, aki több vállalkozás, többek között egy szociális cég vezetője, a gondoskodó menedzsment fogalmába vezetett be bennünket. Silvia Scatragli és Romhányi László akik évek óta visznek előre egy cigányprogramot, a KOHÓ műhely tapasztalatairól számoltak be.
Úgy általában a gazdasági folyamatokra tekintve elmondhatjuk, hogy felettébb hiányoznak belőlük az etikai szempontok. Még egy józanul gondolkodó hétköznapi ember is utópisztikusnak érezheti azt, hogy egy nap arra ébredjen: „Nahát, a jó erkölcs és a gazdaság egymásra találtak!” Pedig ez nem így van, sőt, nem szabadna így lennie, mert látjuk, milyen következményekkel jár, ha a gazdasági folyamatokról az etikai kérdéseket leválasztjuk. Amikor alacsonyabb minőségű termékeket értékesítünk azért, hogy a vevők mihamarabb visszatérjenek hozzánk és újat vegyenek (fogyasztó társadalom); ha jelentősen több pénzt kezdünk el költeni a marketingre, mint magára a termékre; amikor a munkaerőpiac nem tolerálja a kisebb teljesítményt (kezdő, rokkant, hosszabb ideje munkanélküli), és csak a „tökéletes ember álarcát” viselő munkavállaló tud érvényesülni.
Ilyenkor olyan folyamatokat támogatunk, melyek hosszú távon nem fenntarthatók. Egyszerűen igazságtalan, ha oly módon nyerünk, hogy közben a másik oldalon elveszünk valamit, nem pedig úgy, hogy közben adunk, ajándékozunk valamit. Mindazonáltal a technológiai fejlődés sok hasznos innovációt hordoz magában, de az értékek követése nélkül nem lehet teljes a gazdasági-technológiai fejlődés, sőt, végső soron visszafele fog hatni.
A megoldás egyébként egyáltalán nem bonyolult: adjuk azt a másiknak, amit mi is kapni szeretnénk, ha a helyében lennénk. Ezt az aranyszabályt lenne jó megélnünk, és eljutni odáig, hogy a gazdasági életben is ez legyen az elsődleges mozgatórugó.
-
-
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Fotó: francescoeconomy.org