Etikus gazdaság Szent Ferenc nyomán

Olvasási idő: 3 perc

Ferenc pápa azon kevesek közé tartozik, sőt talán az egyetlen olyan személy, aki meg tudja szólítani a fiatalokat a Föld bármely pontjáról. Így nagy örömmel üdvözölte pár évvel ezelőtt a Ferenc Gazdasága (Economy of Francesco) elnevezésű kezdeményezést, mely fiatalokkal, fiataloknak beszél az etikus gazdaságról. Hisz számára különösen fontosak a szegények és a kirekesztettek, illetve ahogy ő maga többször is megfogalmazta: a pénz és a hatalom köré fonódó világunkban fontos, hogy az árral szemben ússzunk!

A kezdeményezésben nem kis szerepe volt többek között a Fokoláre Mozgalom Közösségi Gazdaság csoportjának, különösen is Luigino Bruninak, aki évek óta azon dolgozik, hogy a fiatalabb generációk kapcsolódjanak egy keresztény, emberséges gazdaság megéléséhez és terjesztéséhez. Eredetileg 2020. március 24–28. között lett volna egy nemzetközi rendezvény Assisiben, valamint idősebb szakemberek részvételével egyidejűleg Perugiában, de a járvány miatt erre majd csak november 19–21. között kerül sor.

Ezen a tervek szerint Ferenc pápa is részt vesz majd, az előadók között pedig több Nobel-díjas közgazdász is szerepel, mint pl. Muhammad Yunus, a szegények bankjának kitalálója és működtetője. Az esemény módszerét tekintve személyes találkozásokra és reflexiókra épít, melyek során személyesen keressük majd a választ arra, hogy tágabb értelemben véve ki a „leprás” számunkra, akit meg kell ölelnünk, ahogyan azt Szent Ferenc is megtette.

Mindezzel egy olyan közgazdasági modell kialakítását tűzzük ki célul, amelyben a szegények is szerepet kapnak és megfelelő, hozzáértő módon integrálhatóvá válnak a társadalomba.

Magyarországon a Fokoláre Mozgalomban többen is, fiatal felnőttek és idősebbek egyaránt szívügyünknek érezzük, és szeretnénk ehhez a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozni, részt venni az eseményen, amely talán korunk egyik legfontosabb kérdésével foglalkozik, azzal, hogyan tehetnénk a világot igazságosabbá, szebbé, fenntarthatóvá. A nemzetközi rendezvényre készülve több előtalálkozó is volt már Budapesten, melyekre igyekeztünk a témában jártas személyeket meghívni. Baritz Sarolta Laura közgazdász domonkos nővér például a keresztény társadalmi elvekről tartott nekünk bevezetést. Héjj Tibor, aki több vállalkozás, többek között egy szociális cég vezetője, a gondoskodó menedzsment fogalmába vezetett be bennünket. Silvia Scatragli és Romhányi László akik évek óta visznek előre egy cigányprogramot, a KOHÓ műhely tapasztalatairól számoltak be.

Úgy általában a gazdasági folyamatokra tekintve elmondhatjuk, hogy felettébb hiányoznak belőlük az etikai szempontok. Még egy józanul gondolkodó hétköznapi ember is utópisztikusnak érezheti azt, hogy egy nap arra ébredjen: „Nahát, a jó erkölcs és a gazdaság egymásra találtak!” Pedig ez nem így van, sőt, nem szabadna így lennie, mert látjuk, milyen következményekkel jár, ha a gazdasági folyamatokról az etikai kérdéseket leválasztjuk. Amikor alacsonyabb minőségű termékeket értékesítünk azért, hogy a vevők mihamarabb visszatérjenek hozzánk és újat vegyenek (fogyasztó társadalom); ha jelentősen több pénzt kezdünk el költeni a marketingre, mint magára a termékre; amikor a munkaerőpiac nem tolerálja a kisebb teljesítményt (kezdő, rokkant, hosszabb ideje munkanélküli), és csak a „tökéletes ember álarcát” viselő munkavállaló tud érvényesülni.

Ilyenkor olyan folyamatokat támogatunk, melyek hosszú távon nem fenntarthatók. Egyszerűen igazságtalan, ha oly módon nyerünk, hogy közben a másik oldalon elveszünk valamit, nem pedig úgy, hogy közben adunk, ajándékozunk valamit. Mindazonáltal a technológiai fejlődés sok hasznos innovációt hordoz magában, de az értékek követése nélkül nem lehet teljes a gazdasági-technológiai fejlődés, sőt, végső soron visszafele fog hatni.

A megoldás egyébként egyáltalán nem bonyolult: adjuk azt a másiknak, amit mi is kapni szeretnénk, ha a helyében lennénk. Ezt az aranyszabályt lenne jó megélnünk, és eljutni odáig, hogy a gazdasági életben is ez legyen az elsődleges mozgatórugó.