Európában ma egyre élesedő polarizációnak és széttagoltságnak lehetünk tanúi, miközben az emberiség korszakos kihívásai nagyobb együttműködést és összefogást igényelnének. Ferenc pápa egy hitelesen többpólusú Európáról beszél, ...
Egy év, egymilliárd oltás, de kinek? – Covax-mérleg és új lendület
A Covax legfelsőbb szintű nemzetközi összefogás keretében teszteket, gyógyszereket és Covid elleni oltást szállítanak, főként a leghátrányosabb országokba. Január végén nagy betűs hirdetés áll a GAVI Oltási Szövetség honlapján, miszerint egy év alatt egymilliárd oltást osztottak szét – sajnos azonban ennek nagy része a gazdag országokban landolt, hiába fogta többször is könyörgőre az Egészségügyi Világszervezet.

Olvasási idő: 4 perc
A Covax mozaikszó a COVID-19 Vaccines Global Access („globális szintű, méltányos hozzáférés biztosítása a Covid19-oltóanyagokhoz”) rövidítése. A kezdeményezéshez 2020-ban 180 ország csatlakozott (ez a szám azóta 140-re csökkent), létrehozói és fő partnerei az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a GAVI Oltási Szövetség (GAVI Vaccine Alliance), melynek régóta kiemelt finanszírozója a Bill és Melinda Gates Alapítvány.
2022. január 19-én Genfben a Covax projekt a Most törjük meg a Covid-ot kampány keretében a gazdag országok vezetőihez új felhívást intézett: további 600.000 plusz oltás, valamint kezelések és tesztek finanszírozását kérték. A 2022-es alapfinanszírozáshoz az észak- és nyugat-európai államok általában 5-10 millió euró körüli összegeket, az Európai Befektetési Bank ezen kívül az afrikaiak oltáshoz juttatásához 300 millió eurót különít el.
A Covax eredeti célkitűzése az volt, hogy 2021 végéig 2 milliárd adag vakcina jusson el a fejlődő országokba, oda, ahol minimális az átoltottság, illetve segítsék a tesztelést és a megfelelő kezelési körülményeket is. Afrikában, azon belül is a közép-afrikai régióban a legalacsonyabb az átoltottság, ott van a legkevesebb gyógyszer, a leggyengébben felszerelt kórházak.
Miért pont Afrika? És ez miért nem csak szolidaritási kérdés? Haladjunk sorjában!
Kép a videófelhívásból, melyben az Egészségügyi Világszervezet újra felhívja a világ vezetőit, hogy juttassanak Afrikába oltást. Forrás: unicef.org
A Covax keretében az eredeti célkitűzéshez képest mostanáig annak felét, összesen 1 milliárd oltást értek el, de sok nehézségbe ütköztek, és nem is minden oltás jutott célba, sőt, nagy részük a jobban fizető országokban landolt. 2021 első kilenc hónapja során a gyártók és kormányaik által megígért adagoknak csak a 12%-a jutott el ténylegesen Afrikába.
Ha az államfők és kormányok ígéreteit tett követte volna, az afrikai lakosság jóval nagyobb százaléka kapott volna oltást.
A Covax program egyik fő kerékkötője a vakcinaexport leállítása volt, amit március végén Indiában rendeltek el. Akkor az 1 milliárd 400 millió lakosú ország vezetése a durva második hullám hatására komoly belföldi oltási kampányba fogott – miközben a WHO a szétosztandó oltások nagy részét pont innen, a világ legnagyobb oltóanyaggyárából, a Serum Institute of Indiából várta volna. Így viszont igazából csak szeptemberben indult el az oltások afrikai országokba szállítása. Az utóbbi negyedévben pedig a harmadik oltási hullám miatt „térült el” sok, eredetileg felajánlott adag: szinte a pusztába kiáltott szó maradt a WHO többször ismételt felhívása a harmadik oltások elodázásáról, hogy azokból juthasson Afrikába is.
A 2021. év tapasztalata azt mutatja, hogy a fő megoldandó probléma nem is az eljuttatandó vakcinák mennyisége, hanem az oltási kampányok bonyolult folyamatának megszervezése. Először is a jelenleg forgalomban lévő oltóanyagokhoz elengedhetetlen a hideglánc biztosítása. Aztán az adott államnak kell, hogy legyen egy jól-rosszul, de legalább olyan szinten működő egészségügyi rendszere, hogy a pácienseket regisztrálni lehessen, és megszervezzék az oltási helyeket és időpontokat.
A WHO részéről a Covax egyik fő előmozdító szervezete a GAVI Vaccine Alliance. Elnöke, dr. Seth Berkley két hete, a genfi találkozón így nyilatkozott:
„Alig egy év alatt több mint 1 milliárd Covid-19 oltást szállítottunk ki. A nemzetközi egészségügy előzmény nélküli eredménye ez, ha ráadásul figyelembe vesszük a 2021. év összes közismert kihívását is. Megköszönöm mindannyiuknak, kedves adományozók, hogy ezt lehetővé tették. 2022-ben elősegíthetjük az új koronavírus megállítását, ha támogatásunkat arra fordítjuk, hogy biztosítjuk egyrészt az időben történő felhasználást, másrészt a beoltandó személyekhez való eljuttatást, előtérbe helyezve a hátrányos országokat és a kitűzött lefedettségi célkitűzések betartását.” A protokolláris köszönet szavaiban tehát burkoltan arra is utalt, hogy a lejárt vakcina nem vakcina. De főleg arra, hogy sajnos az állami vezetők egy éve tett ígéreteivel szemben ezek nagy része a gazdag országokban landolt, hiába fogta többször is könyörgőre a WHO.
Hatékony kommunikációs stratégiára is szükség van, hiszen egyes afrikai társadalmakban különösen erős kulturális ellenállással és az oltás iránti bizalmatlansággal is meg kell küzdeni. Június végén három ország – Tanzánia, Burundi és Eritrea – vissza is utasította, hogy a GAVI-tól oltásokat kapjon.
A (legalább egy) oltást kapott személyek százaléka országonként, 2022. január 28-ig. Pirossal azok az országok, ahol ez 10% alatt marad. (who.int)
Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, Tedros Ghebreyesus 2021 őszén arra szólított fel, hogy – azért, hogy az egyenlőtlenség ollója ne nyíljon még jobban szét –, várjunk, amíg minden ország lakosságának 40%-a nem lesz legalább egyszer beoltva. Ehhez képest Afrika nagy részében 2022 januárjában a 10%-os átoltottságnál tartunk, közülük sokan csak egy oltást kaptak. Amíg csak néhány gyártóé a monopólium, addig ők és kormányaik döntenek arról, kinek és mennyiért adnak el oltóanyagot. A gazdag országok a termelési költség huszonnégyszeresét is meg tudják fizetni, ezért kerül a vakcina az eredeti felajánlások ellenére elsősorban ezekbe az országokba.
Az adagok megkaparintásáért vívott harc okozta kockázat jóval nagyobb, mint csupán az alacsony átoltottság.
Az afrikai kontinensen a fertőzésszám jelenleg is növekvő tendenciát mutat, de olyan kevés tesztet végeznek el, hogy lehetetlen felmérni, mennyire terjedt el a vírus. Mivel ott az emberek nehezen jutnak el a rendelőkbe és a kórházakba, ráadásul bizalmatlanok a járvány súlyosságát illetően, ezért a pandémia igazi következményeit nehéz számszerűen megbecsülni.
„A döbbenetes egyenlőtlenség és a küldemények késlekedése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Afrika néhány régiója az oltásra rezisztens variánsok termőtalajává válik, amelynek lehetséges következménye olyan vírusmutáns elterjedése, amellyel újra a startmezőről kezdhetjük az egészet. – mondta Matshidiso Moeti, a WHO afrikai igazgatója. – Míg a gazdag országok kizárják a Covaxot és az Afrikai Uniót a piacról, addig Afrika nem fogja elérni az átoltottsági célkitűzéseket.”
-
-
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Fotó: Kezdőkép: Pixabay, unicef.org, Città Nuova, who.int
Forrás: Città Nuova, gavi.org, who.int, commonlibrary.parliament.uk etc.