Lehet szép a szegénység, a szenvedés, a szilárd kiállás? Lehet szépen ábrázolni. Három kép a határmezsgyén: a társadalom pereméről, élet és halál választóvonaláról, erőszak és béke fordulópontjáról. Visszapillantó a 2010-es évek ...
Bárány, gyertya, nyúl, vagy tojás?
Húsvét előtt álljunk meg egy perce: számos népszokás kötődik az ünnepekhez, és ezen időszakban megjelennek különböző állatok is. De vajon tudjuk-e, hogy melyik miért kapcsolódott a történelem folyamán Krisztus feltámadásához? Mi köze hozzá a báránynak és a nyúlnak? Mit tettek húsvét hétfőn az átázott asszonyok, akiket egy vödör vízzel lelocsoltak a Jézus sírjánál őrt álló katonák?

Olvasási idő: 5 perc
Húsvét szimbólumai
Miért bárány?
A bárány fontos jelkép a zsidó-keresztény hagyományban. Az ember szívéhez közel álló, kedves állat. Fő tulajdonságai az ártatlanság, szelídség, jóindulat, türelem és a néma megadás még akkor is, ha vágóhídra viszik. A jeruzsálemi templomban több évszázadon át nap mint nap bárányáldozatokat mutattak be. „Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként. A húsvéti bárány. Tömérdek összeverődött népség is ment velük, valamint juh, szarvasmarha és sok állat. De ha a család kicsi egy bárányhoz, akkor a személyek számának megfelelően a szomszédos családdal együtt vegyen egyet. Aszerint számoljátok a meghívottakat, hogy ki-ki mennyit eszik. Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy kecskét.” (Kiv 12,3-5) A Megváltó ősképe a bárány volt, amelyet az Egyiptomból való szabadulás emlékére a pászka megünneplésére öltek le. „Másnap látta, hogy Jézus közeledik hozzá. Erre így szólt: »Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!«”
A bárány előkerül a Jelenések könyvében is: Krisztust, illetve megváltói művét mutatják be ezzel a képpel. A Bárány, aki felnyitja Isten titkainak pecsétjét, előtte hódolnak a megváltottak, a vének, a vértanúk és az angyalok.
Hazánkban is tisztelt állat volt a bárány. A tihanyi monostor jobbágyai bárányt ajánlottak föl a közösség részére húsvétkor. Szeged-Rókuson élő cincárok, vagyis birkavágók a zsidó hagyomány szerint megkenték az ajtófélfát a leölt állat vérével. Számtalan helyen élt a szokás, hogy a húsvéti bárányt egészben sütötték meg, mert a zsidó előírás szerint az áldozati állatban csontot sosem törtek.
Középkori tradíció szerint nem keresztet állítottak templomainkban, hanem a Sion hegyén álló apokaliptikus Bárányt ábrázolták a Jelenések könyvéből.
Miért tojás?
Jeruzsálemben, az egyik templom oltárképén igen érdekes jelenet látható: Mária Magdolna egy tojást nyújt a római császárnak. A legenda szerint a császár kinevette az asszonyt, amikor Jézus feltámadásáról beszélt neki. Ő ekkor egy tojást nyújtott át a császárnak ezekkel a szavakkal: „Ez a tojás semmi jelét nem mutatja az életnek. Most feltöröm neked.” És íme, egy sárga csibe bújt ki belőle. Amikor az asszonyok húsvétvasárnap reggelén Jézus sírjához mentek, a halottat keresték benne, ám a sírt üresen találták. Később megjelent nekik Jézus, aki sokkal csodálatosabban lépett ki a sír „tojásából”, mint Magdolna csibéje. Ezért is lett a feltámadás, az és az új élet jelképe a tojás.
Mária Magdolna és a pirostojás
Sokáig élt az a gyulai monda, mely szerint amikor egy ottani asszony meghallotta Jézus feltámadásának hírét, az éppen kötényében lévő tojásokkal átszaladt a szomszédba, ahol a hírt eléggé kétesnek tartották. Amikor azonban a hírhozó asszony kötőjébe nézett, elámult azon, hogy a tojások mind megpirosodtak. Ezért kell a húsvéti tojásokat pirosra festeni. Egyes településeken a húsvéti tojást beszántották a földeken, talán azért, hogy jó termésük legyen. Arról is megemlékeznek krónikáink, a hogy a húsvéti szentelt tojásokkal a keresztanyák meglátogatták keresztgyerekeiket, szétosztották közöttük azokat. Ezen szokások egy része kapcsolódik húsvét ünnepéhez, de talán a szakemberek ősi archaikus termékenységi varázslásokat is kiolvashatnak belőlük.
Miért nyúl?
Nagyszámú ellenségével szembeni leghatásosabb fegyvere, hihetetlen termékenysége miatt a nyúl a korai keresztény hagyományban a fajtalanságot jelképezte. Ennek ellenére a katakombákban talált sírokon már az örökkévalóság felé igyekvő, rövid emberi lét mulandóságát is jelképezi.
A kora keresztény ábrázolásokon a szőlőt fogyasztó nyúlnak a következő az üzenete: az életen átrohanó ember, aki Krisztus tanításából merített erőt, földi pályájának befejezése után az öröklét gyümölcsét élvezi.
A sonka „forrása”, a disznó
Hát a szegény sertések mit vétettek, hogy sonkáikat áldozzák húsvétra?
A zsidó hagyomány tisztátalan állatnak tekintette őket, a keresztény hagyományban azonban igen fontos táplálékként szerepeltek. Nagyböjti időben azonban a sonkát és más füstölt árukat nem fogyasztottak, így csak húsvétkor tudták csak elővenni, vagy éppen fölfüstölni és a kalács, tojás, bárány mellett ezt is megszentelték. A Pray-kódexben még külön áldás nyomait is felfedezzük. A húshoz fogyasztottak tormát, hagymát és sót is, melyeknek archaikus gonosz űző erőt tulajdonítottak.
„Ebijesztő péntek”
Honnan az eredete az ebriasztó pénteknek? Dugonics András a Példabeszédek és jeles mondások című könyvében így ír erről: „Húsvét után a legelső pénteket a magyarok ebijesztő pénteknek hívják. Erre hamar eljutván az ebek, azon gondolaton vannak, hogy ismét az elmúlt negyvennapi böjtre érkeztek.” Természetes, hogy ma már nem kell a kutyáknak is böjtöt tartani…
Néhány más szimbólum
Miért gyertya?
A nagyszombati liturgiában égő gyertyával virrasztunk, és várunk Urunk érkezésére. A húsvéti gyertyán a kereszt, Alfa és Ómega, öt tömjénszem, valamint az évszám látható.
Alfa és Ómega: „Én az Alfa és az Ómega vagyok, a kezdet és a vég, mondja az Isten, az Úr, aki van és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.” (Jel 1, 8) Ez a két betű a görög ábécé első és utolsó betűje.
Az öt tömjénszem: Krisztus öt szent sebére emlékezetet. A gyertya számos dolog miatt jelkép. Világít, de Krisztus az igazi világosság. Miközben fényt ad feláldozza önmagát, mint Krisztus is.
Hát a locsolkodás? Hogy kerül ide?
Egyesek szerint a ferencesek a nagyböjt szigorának enyhítésére találták ki, hogy húsvét után egy kis jókedvet csempésszenek az egyházi évbe. A hagyomány alapja pedig az a középkori legenda lenne, mely szerint húsvétvasárnap kora reggel az asszonyok elmentek a kősírhoz. A katonák, akik észrevették, hogy üres a sír, nem akarták, hogy az asszonyok ilyen korán észrevegyék, ezért egy szikla mögül lelocsolták őket vízzel. Így haza kellett menniük átöltözni…
Fehérvasárnap és komázás
A katekumeneket húsvét vigíliáján keresztelték meg, akik lelkük tisztaságának jeleként egy hétig fehér ruhát viseltek. Fehérvasárnapnak nevezzük máig húsvét második vasárnapját, amikor ezt levetették. Ezen a napon a keresztszülők, vagy leány-barátnék komatálat vagy mátkatálat küldtek egymásnak.
Gyöngyös városában a komatál inkább házassági puhatolózássá vált és jobban pünkösdhöz kötődött. Egyaránt küldhették lányok és fiúk is kiszemeltjüknek. Egy rokon vitte a mátkatálat egy orgonakoszúval feldíszített palack borral, egy tányér pattogatott kukoricával, esetleg cukorral, pirostojással, mézeskaláccsal, dióval. Ha elfogadják a tálat, akkor a küldő vonzalma viszonzásra talált, és szintén küld egy hasonló tálat.
Napjainkban több plébánián szokásban van a komatál egy másik változata. Amikor a közösséghez tartozó fiatal házaspárnál gyermek születik, akkor a többi család harminc napon keresztül – egymás között jól elosztva- ebéd készítenek az ifjú anyukának. Ezzel mentesítik egy kicsit, hiszen az ifjú gyermek úgyis beosztja napjának minden pillanatát, legalább a főzést elhagyhatja.
-
-
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Fotó: nyitókép: Új Város/Pexels, belül: Ferencesek Archívuma